A gyermekkori epilepsziákról röviden

gyermekkori epilepsziák

Az epilepszia az agyban kialakuló betegség, amelyet legalább két alkalommal előforduló, spontán jelentkező, más betegséghez nem köthető görcsroham határoz meg. Az eredete nem mindig ismert.

 

Az epilepszia okai

Van, akinél kimutatható fejlődési rendellenesség az agyban, vagy igazolható valamilyen anyagcsere eltérés, esetleg lejátszódott agyvelő vagy agyhártya gyulladás, vagy valamilyen trauma, de az esetek többségében nincs magyarázat a rohamok megjelenésére.

Az epilepszia fajtákat sokféleképpen lehet csoportosítani:

  • eredet szerint
  • klinikai tünetek szerint
  • az első roham megjelenésének időpontja szerint
  • stb.

Az epilepszia fajtái

Általánosan elfogadott, hogy minél korábban jelentkezik, annál rosszindulatúbbnak tekinthető.

A Drawet szindróma már kis csecsemőkorban jelentkezik, és nagy valószínűséggel teljes elbutuláshoz, leépüléshez vezet.

A West szindróma 4-8 hónapos kor között jelentkezik és általában más típusú epilepsziába megy át, de a teljes szellemi leépülés itt is elkerülhetetlen az idő folyamával.

A Lennox-Gastaut-szindróma tünetei 2-7 éves kor között jelennek meg, a rohamok jellemzően ébredéskor vagy pihenéskor jelentkeznek. Prognózisa szintén rossz, leépüléshez, súlyos magatartászavarhoz vezet.

Jóindulatú gyermekkori epilepsziának számít a gyakran családi halmozódást mutató Roland epilepszia. Ez a fajta ún. motoros rohamokat eredményez, rángás figyelhető meg a szem és a száj körüli izmokban, amit nyálfolyás, beszédképtelenség kísér.

Az epilepszia tünetei csak ritkán jelentkeznek a klasszikus nagyroham formájában, amikor a beteg eszméletét veszti, görcsösen rángatózik, habzik a szája, és a roham után inkontinenssé válik. A rohamok számtalan formában gyötörhetik a betegeket, attól függően, hogy hol és milyen módon történik az idegsejtek kisülése. Létezik olyan roham, ahol az érzékszervek lesznek „megtréfálva”, vagyis furcsa szagokat kezd érezni, vagy zajokat kezd hallani a beteg. Sokszor fordul elő, hogy pillanatnyi tudati kiesés lép fel, az eszmélet megtartásával. Ezt a gyakorlatban úgy észlelhető, hogy a beteg egy pillanatra abbahagyja a tevékenységét, majd kicsivel utána folytatja, stb.