„Gyermekem, Dani 3 hónapos kora óta szenved epilepsziában, mely gyógyszer rezisztens, hiszen sohasem sikerült görcsmentessé tenni. A napi 4-5 görcs természetes állapot volt nála, s ezen rohamok intenzitása is változó volt. Sajnos a rohamok halmozódása oda is vezetett már, hogy 2008-ban és 2013-ban beállt a status, amiből csak az intenzív osztályon történő gyógyszer átállítás mentette meg.
A diétáról először kb. 4 éve hallottam Dr. Neuwirth Magda nagyszerű neurológustól, aki azóta már sajnos nincs köztünk, de annyira drasztikusnak éreztem, hogy nem mertem belevágni. Eljött 2013 november, s Daninál oly mértékben halmozódtak a görcsök, hogy ismét kórházi ellátásra szorult. Sok kétségbeesés és harc után, hogy a gyermekemnek próbáljam a lehetőségekhez mérten a legjobbat megadni, rájöttem, hogy nincs választásom, ki kell próbálnom a ketogén-terápiát.
A diéta elkezdése előtt személyes találkozásra is sor került a dietetikusunkkal. Miután otthon elkezdtem az ételek elkészítését, akkor szembesültem azzal a ténnyel, hogy ezek az adagok olyan picik, hogy úgy éreztem, éheztetem a gyermekem. Nekem kb. 1 hét kellett ahhoz, hogy lelkileg feldolgozzam: ezt a diétát folytatnom kell, hiszen a gyerek érdeke ezt kívánja.
Daninál 10 nap alatt tértem át a teljes ketogén táplálkozásra. A ketózis először 3:1-es aránynak felelt meg, majd 15 nap múlva már elértük a 4:1-es arányt (habár ez néha változó). Ezzel egyenes arányban egyre bűzösebb lett a lehelete. Ez azóta is tart, de most már tudom, hogy ez is annak a jele, hogy működik a ketózis. A diéta bevezetésével nem jelentkezett semmilyen kellemetlen mellékhatás. Már Dani teljes étkezése ketogén volt, amikor kb. 5 napig nagyon aluszékonnyá vált. Majd felébredt „Csipke Rózsika” álmából, s nagyon élénk lett.”
Zsuzsa, Dani anyukája